Vajon mit takarhat ez a szám?
Na jó, nem árulok zsákbamacskát, ennyi cédulát sikerült leadni március 19-én, az ajánlószelvény-gyűjtés utolsó napján, a baranyai 3. választókerület LMP-s jelöltjének, Kóbor Józsefnek a nevére. Ezzel a 7 baranyai választókerületből 6-ban tudunk jelöltet állítani, ami még a budapesti jelöltállításnál is jobb arányt jelent úgy, hogy a főváros az LMP messze legerősebb bástyájának számít(ott).
Bár korai lenne messzemenő következtetéseket levonni ebből, és főleg előre inni a medve bőrére, nem is szándékozom ilyet tenni, de azért nem árt tudni hogy a kopogtatócédula-gyűjtési időszak gyakorlatilag a választás nulladik fordulójának tekinthető.
A magyar választási rendszert úgy alkották meg '89-ben hogy alkalmas legyen az első szabad választás lebonyolítására, és létrehozzon egy stabil, kormányzóképes többséget, amely kivezetheti az országot a káoszból és a hirtelen változás okozta válságból. A választási rendszer megtette a kötelességét, de a politikusok már nem voltak képesek erre. Aztán ebből az ideiglenes rendszerből állandó lett, olyannyira hogy be is betonozta a "rendszerváltó" pártokat.
Sokan mondhatják 20 évvel a rendszerváltás után: "Mi nem ilyen lovat akartunk!". De most 2010-ben, lehetőségünk nyílt arra, hogy helyrehozzuk azt, ami 1990-ben félresiklott.
Ez az ajánlócédula-mennyiség azt bizonyítja számomra hogy az összefogással minden lehetséges. Egyrészt a párt tagjai, és aktivistái részéről, akik idejüket és energiájukat nem kímélve gyűjtöttek az utolsó héten is a pécsi panelrengetegben, másrészt az emberek részéről, akik megtudták hogy még nincs egy olyan jelölt Pécs-kertvárosban és a környező falvakban akire nyugodt szívvel tudnának szavazni. Ez a felismerés sokakat megmozgatott, és vagy a gyűjtőpontokra adták le, vagy személyesen eljuttatták egyik-másik tagunkhoz a saját ajánlószelvényüket. Akadt olyan is aki elsőbbségi levélben adta fel a szelvényét,
és olyan is aki már több párt aktivistáit hajtotta el azért mert nem találta a céduláját, de az LMP-től nem sajnálta az idejét hogy megkeresse azt. Végül hétfőn hivatalosan is elfogadták a hatodik baranyai jelöltünket, pedig az egyik párt delegáltja annyira szerette volna ezt megakadályozni, hogy még kétszer külön átvizsgálta a beadott ajánlószelvényeket.
Csupa pozitív tapasztalat ért a gyűjtés során, nem csak itt Pécsen, hanem az észak-baranyai falvakban, Kaposváron és Taszáron is. Akik ajánlószelvényt adtak a párt egyik vagy másik jelöltjének, szinte kivétel nélkül mind nagyon barátságosan és közvetlenül fogadtak minket. Még azok közül is, akik már leadták a saját szelvényüket, sokan drukkoltak, szorítottak nekünk sok sikert kívánva. Jó páran számonkérték hogy egyes helyekre miért csak a gyűjtési időszak vége felé jutunk el, mert ha előbb megyünk odaadták volna az övéket, mások viszont ugyanebben a helyzetben szinte bocsánatot kértek, és nagyon röstellték hogy már odaadták másnak.
Mindent összevetve bárhová mentünk, tapasztaltuk hogy mennyire szimpatizál velünk az emberek nagy része, aki hisz abban hogy lehet más a politika. Ez is csak alátámasztja azt hogy napról-napra nő a támogatásunk, mert napról napra egyre többen vannak akiknek elegük lett a kisebbik rosszból, és végre olyanokra akarják bízni a közügyek intézését akikre nem fintorogva kell leadni a voksot a szavazófülkében. Persze vannak olyanok is akik már nem hisznek a változásban, de az ember életében mindig vannak csalódások, és ha nem lép túl rajtuk akkor maguk alá temetik. Nekik ajánlanám Madách szavait:
"Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!"
