A tegnapi nap érdekes fejleményt hozott a vitákra - mint demokratikus alapintézményre - kíváncsi tömegek számára. A számomra is. Szívesen hallgattam, láttam volna az egyes pártok országos listavezetőit az ország kérdéseiről beszélgetni. Örömmel hallgattam volna, hiszen, bár LMP szavazó vagyok, érdekel a másik véleménye is. S azért is, mert az elkövetkező négy évben a listavezetők bizosan ott lesznek a parlamentben -a Fidesz eddigi kivonulós taktikáját gondolom nem folytathatja kormányzó pártként - s ott úgyanígy vitáziuk kell majd.
Tegnap a Fidesz még a vitáról szóló egyeztetésre sem volt hajlandó elmenni, egyik vezetőjük véletlenül tartózkodott a kávéházban. Ám a találkozó előtt, az érdemi megbeszélés elől kilépve, elhagyta a helyszínt. Török Gábor elemzéséből megtudhatjuk, így születnek a kis dolgok. Szerintem, épp ellenkezőleg. A tegnapi nap nagyon nagy dolog született. Megtudhattuk, hogy Magyarország legnagyobb, a kormányzásra legesélyesebb pártja nem akar vitázni, ha a feltételek nem neki kedveznek. Megismerhettük, hogy fél, mert tudja, állításait, igéreteit megvédeni egy értelmes vitában nem lehet. Ha az LMP listavezetője, Schiffer András által használt gyáva szót nem is használom Orbán Viktorra vagy pártjára - mert erősnek vélem -, akkor is azt kell mondjam ez túl taktikus, túl óvatos hozzáállás.
Így egy dologról tudnak megyőzni az egykori fiatal demokraták, hogy a kor mellett a demokratikus hozzáállás is múlandó. Mert a vita elkerülés a demokrácia elkerülése. Annak beismerése, hogy nem érdekel mit mond a másik, csak az számít, amit ők akarnak. És az sem fontos, ha emiatt gyávának nézik, mert az uralomért mindenre hajlandó. Ilyen kormányzópártunk lesz. Mert affelől sincs kétségem, hogy a Fidesz székházra kihelyezett száz kérdésből egyre sem fog felelni április 11-ig sem a Fidesz.
De talán mindegy is, egy kérédésre választ kaptunk. A Fiatal Demokraták Szövetsége, szövetség még, de a fiatalos hév vagy a demokrácia szeretete már nincs meg benne. És hogy ők lesznek kormányképes erő, több, mint aggasztó.
